Egy kisiskolás gyerek általában még ritkán tanul csupán a megszerzett tudás öröméért. A tanítónak, vagy a szülőnek szeretne megfelelni. Rajtunk múlik, hogyan tudjuk őt motiválni!

Marci harmadiktól tanul angolt az iskolában. Eleinte szerette a nyelvet, de ahogy nehezedett a tananyag, illetve egyre többet kellett írni, diszgráfiásként egyre több nehézséggel találta magát szemben. Sokszor lemaradt, a dolgozatok rosszul sikerültek. Szóban hiába volt ügyes, az írásbeli feladatok sokszor kudarchoz vezettek. Az angol házi feladatokhoz nagyon nehezen fogott hozzá itthon is, pedig a többi lecke elkészítése már önállóan ment.
Beszélgettünk erről, és elmondta, nehéznek találja az angolt, és nincs hozzá kedve. Elhatároztam, hogy segíteni fogok neki.

Közeledik a tanév vége, mindenki elfáradt, gyerekek, tanárok, szülők egyaránt.
Marci fiamon is tapasztalható a fáradtság. Az utolsó hetekben nagyon szétszórt lett. Szinte mindennapossá vált a felszerelés vagy házi feladat hiány.
A tanító néni jelezte, hogy baj van. Még éppen időben szólt…

A szülő nem szakember, de ismeri a gyerekét. Ha bármi kétségünk van a fejlődésével kapcsolatban, azt jobb még időben szakemberrel megbeszélni.
Fontos a szülő és a pedagógus közötti JÓ KOMMUNIKÁCIÓ és EGYÜTTMŰKÖDÉS. Csak egymást támogatva lehet eredményeket elérni a diszlexiás gyerek fejlesztésében.
Lehetnek viták, de mindkét fél jót akar, és ezt szem előtt tartva kell megpróbálni rendezni a konfliktusokat. Vigyázni kell, hogy mit mondunk a gyerek előtt, hogy megmaradjon a tisztelet, az elfogadás a tanítója iránt.